|
Solymosi
Péter: Új magyar zászlóterv
Magyarazat szín- és számkombinációhoz:
Új színekkel szeretnénk felfrissíteni a világhoz amúgy eléggé egyrétűen
szegényes középeurópai lelki hozzáállást. A koronás címer és a háromszín
maradi, nacionalista mozgalmak eredménye, idejétmúlt korok eszmeiségében
kelt kényszerképzetek. Ezektől szeretnénk megóvni jövendő nemzedékeinket.
Új zászlónk fő színe a narancs, de nem politikai okok miatt. A narancs
kellemes szín, és mint gyümölcs finom. Legelőször a Karib szigetek jutnak
eszünkbe, és felvetjük a karib-magyar kulturális kapcsolatok fontosságát.
Magyarországon tettek probálkozást a narancs meghonosítására, s ez a szín
jelképezné a hosszú korok történelmi abszurditását, de e mellett tovább
lépne egy újabb jelentéssel, a nap és a napfény gondolatot megfogalmazva.
A középső zöld csík - élénkzöld - és a világoskék négyzet leginkább mint
absztrakt kompozíciós elemek illeszkednek bele a tervbe. Fontos formailag
is kibillenteni az amúgy majd teljesen megszokottá váló látványt. Legyen
min elgondolkodni - ezen a vizuális elemen - az állandó zászlófelhúzásokon,
unalmas ünnepségeken. Itt is kihasználjuk a formai elemek vizuális intelligenciára
s ezzel együtt a tudatra való nevelő hatását.
A vilagosbarna jelképezné a természetet. Ez persze lehetne okkersárga
is, de a kompoziciós zöld fővonallal a vilagosbarna jobban működik.
Valójában olyan festékkel kell színezni az anyagot ami többszöri
mosás után okkeresre fakul, de foltokban megmaradna barnának. Ez
úgy nézne ki, mint egy éttermi abrosz kávéfoltosan. A termeszet
barna, mert a fák, a termőföld barna, és a termeszetről tudjuk,
ha túl sok vagy túl kevés van belőle az nem jó, de ott van rögtön
az ibolya, amitől fellelegzik a zászló.
Az ibolya a levegőt, a teret, s a kék négyzettel az értelem tisztatságát
igyekezne szimbolizálni, és a tudatba helyezni. Itt valójában Vaszilij
Kandijszkijra emlékezünk, aki ugyan nem volt magyar, de szellemiségét
a legmagasabb és legtisztább szférába dolgozta fel, s mint követendő egyetemes
példát szeretnénk megörökíteni. Ezzel egyszersmind túlléptünk a személyeskedő
nacionalista örökségen, tekintettel az új korok globális valóságára.
A narancs bal felső sarkában - vagy ha függőlegesen nézzük, a jobb felső
sarokban - rózsaszín alapon piros-sárga pöttyök, a háttérben egy kilencessel
és hatossal. Ennek az elemnek is több feladatot szánunk. Az első a már
említett "gondolkodjon el rajta, aki nézi" szándék mellett sokkal kimondottabb,
direktebb üzenete van. Kezdjük a hatvankilencessel. A zászló fejjel lefelé
nézve is ugyanazt mutatja, szélben lobogva pedig nyolcasnak is láthatjuk,
amiből a magyarok 896-os (bocsánat, 895-os) bevonulására és a "majd amit
belelátunk évszamot a kivonulásra" emlékezünk. Solymosi: "Itt nagyon sokat
meditáltam a harmas és a kilences számok között. A hármas szám érdekes,
mert sok-sok dolgot lehet belelátni, mint pl. női melleket, dombokat,
madarakat, de a túl konkrét és absztrakt jelentéseiből valószínű nagyon
sok vita fakadhatna. Végülis a "trikolor" elképzelés felcseréléséről van
itt szó. A kilences jobb, mert az sokkal "mosolygósabb" és zártsága ellenére
nyitott is, míg a hármas nyitottsága mellett csak görbe. A kilences (vagy
a hatos) azért is szellemesebb, mert az amúgy a hármas kétszerese avagy
önmagában is négyzete, és a négyzet geometriailag egy téglalap, ami pedig
a zászló formája."
A zászló színvakság teszt színeire természetesen lehetne variációkat felhozni,
mert nem a színen helyezkedik el a lényeg. Ha pl. sárga alapon zöld-kék
pöttyöket rakunk, az ugyanúgy működne szemantikailag. Tehát nem a színt
és nem a vakságot hangsúlyozzuk, hanem ami közte van. Itt ismét szeretnénk
túllépni a jelentesek konkrét akadályain. Egy adott forma megfogalmaz
valamit, de mint formai kövület már elnyomja az adott dolog értelmét.

Felkérnénk egy zeneszerzőt, egy költőt, hogy írják meg az
új magyar himnuszt, ami most van, lejáratott. A jelenlegi magyar
himnusz a német himnusz melódiájának lassított változata. Süket
aki nem hallja ki... Szorgalmaznánk a zászló hasznalatát az athéni
és pekingi olimpiai játékokon. Mi lennénk a legnagyobbak!
|